A hőszivattyús rendszerek környezetbarát módon, a környezet hőjét hasznosítva állítanak elő hőenergiát. A hőszivattyú igazából egy hűtőberendezésnek tekinthetjük mert az elv ugyanaz mint egy hűtőnél annyi  különbség hogy a meleget hasznosítjuk és a környezetet hűtjük le.  Attól függően, hogy a hőt honnan vonják el, megkülönböztetünk geotermikus-, víz- és levegő hőszivattyúkat, ez utóbbin belül pedig levegő-levegő és levegő-víz hőszivattyúkat.

Mi az a hőszivattyú?

Mindennek, ami melegebb az abszolút 0 foknál, azaz -273° C-nál, annak van hőtartalma, melyet kinyerve fűtésre vagy hűtésre használható. A hőszivattyúk a hűtőközeg hőtágulási energiáját és a környezeti levegőből kinyerhető hőenergiát használják hűtésre és fűtésre, az elektromos áram pedig a rendszer működtetéséhez szükséges. A rendszer napelemmel összeköthető. Hagyományos fűtési és hűtési rendszerekhez képest jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, csökken az üzemeltetési költség és a CO2 kibocsátás.

A működés során alacsony (35-45 °C) vagy közepes (50-60 °C) hőmérsékletű vizet állítunk elő, a hőleadó padló- vagy falfűtés, fan coil, növelt felületű radiátor vagy sok esetben például medence lehet. A hőszivattyúkkal nyáron a hűtés is megvalósítható, így klímaként is tekinthetünk rájuk.

Milyen esetekben használható hőszivattyú?

A levegő-víz hőszivattyú rendszer jellemzője, hogy nagy szabadságfokkal tervezhető

  • családi házak,
  • társasházak,
  • kis és közepes irodaházak,
  • középületek fűtésére.

Az épület mellett vagy a tetején, esetleg szabadba nyíló gépész helyiségben elhelyezett kis helyigényű kültéri egység(ek) gondoskodnak a helyiségek hőszivattyús fűtéséről vagy hűtéséről. Mivel a kültéri egységek a szabadba telepíthetők, nem foglalnak el értékes helyet az épületben, nincs szükség kémény építésére és az elektromos megtápláláson kívül semmilyen más energiahordozót nem igényel (elmaradhat pl. a költséges gázvezeték bekötési díj és a vezeték kiépítése).

Bár működésükhöz áram szükséges, mégis mivel a működésükhöz felhasznált energia 3-6-szörösét is képesek előállítani a környezet hőjéből, ezért a megújuló energiaforrások közé soroljuk.

A COP (Coefficent of Performance) érték, a „jóságfok”, a teljesítménymutató érték, amely azt mutatja, hogy adott pillanatban 1 kW felhasznált energiából, hány kW fűtési vagy hűtési energiát tudunk elállítani.

COP= kinyert energia/befektetett energia
SCOP: szezonális teljesítménymutató

A hőszivattyúk COP érétke 2-6 között mozog, típustól és márkától függően. Két legelterjedtebb kategóriát emelnék ki a előzőekben már említettek közül, a levegős hőszivattyúk az alacsonyabb beruházási költségük miatt közkedveltebbek, viszont a külső hőmérséklet lényegesen befolyásolja a hatásfokot, ami  2-5 cop között mozoghat. A geotermikus berendezéseknél a hatásfok szinte állandónak tekinthető 4,5-5-ös cop, csak a magasabb beruházási ráta miatt kevesebben választják, ami meghallathatja akár a 3,5-4 milliót is, míg a levegős 2-2,5 millió ft-ba kerül, egy hasonló méretű és tulajdonságú lakóháznál.

Kérjen ingyenes ajánlatot a lenti gombra kattintva.

Ajánlatkérés

Forgalmazott márkák